2017. április 25., kedd

Mi lenne, ha holnap meghalnál?

Azon a reggelen, amikor megtudtam, hogy holnap meghalok, a napsugarak értem nyúltak a csipkés függönyön keresztül. Megsimogatták az arcom, a hajam, majd felkeltem. Gondosan felvágtam pár almát reggelire, amiket apránként falatoztam. Minden harapás lédús volt és zamatos, egy kis cseresznyeízt is fel véltem fedezni bennük, de talán csak az általam mindig úgy várt cseresznye szezon miatt. Fehér ruhába bújtam, ami soha nem állt még olyan jól rajtam, mint aznap.
Azon a napon, amikor megtudtam, hogy holnap meghalok, sétára indultam. A paneleket égette a nap. Nem panelek, aranytömbök. Egy magányos templom kecsesen nyújtózott az aranyló erdő közepén, s kongatva kifújta gondját. Ő örökké nyújtózni fog, a körülötte lévő rózsák pedig bólogatva körültáncolják az áprilisi szellőben. A villamos sikítva érkezett. Nem villamos, hernyó. Kinéztem az ablakon, és madár voltam. Puhán siklottam, autók, házak, emberek fölött, soha nem akartam többé leszállni. Onnan föntről milyen pici a város! A sárga rovar kinyitotta hasát, én pedig kiszálltam a parknál.
Azon a délután, amikor megtudtam, hogy holnap meghalok, az erdő sűrűjébe sétáltam. A fák törzse az enyém volt, lábaim a gyökereim, karjaim az ágaim, hajam a lombkoronám. Egy nagy tüdő voltam, csordultig levegővel, leveleim fűzöldek, gyökereim a végtelen mélybe nyúlók, és sosem akartam többé mást. Egy szakállas férfi a közeli pad mellett földhöz vágta zöld üvegét. Nem hajléktalan, az erdő koboldja. Nem borosüveg, smaragdkincsek.
Azon az estén, amikor megtudtam, hogy holnap meghalok, kiültem az ablakomba. A csillagok apró pityergő pöttyökként mintázták a fekete eget. Egymásnak világítanak, én csak megfigyelő vagyok. Soha életemben nem voltam még nyugodtabb, becsuktam a szemem, és hallgattam a város haldokló zaját. A járművek egy nagy közös méhkasként zümmögtek, az utcán egy lány törölgette arcát. Nem sír, elengedi gyöngysorát. A szemben lévő ablakból halk zongoraszó balettozott felém, még soha nem volt ilyen szép. Az egész világ egy nagy szívként pulzált.
Azon az éjjel, amikor megtudtam, hogy holnap meghalok, fehér tengerbe hajtottam fejem, habjai betakarták testem, és hagytam, hogy elmossanak.

(A teljes bejegyzésért kattints tovább!)

2017. április 19., szerda

OUTFIT - Promise

Ma ismét egy nagyon egyszerű, kényelmes, hétköznapi összeállítást hoztam nektek, általában ilyesmi szokott kisülni abból, ha gyorsan össze kell dobnom egy "rohangálós" szettet. Imádok pulóvert szoknyával hordani, mert laza és szuper kényelmes, de az alsórész mégis csinossá teszi, a pöttyös harisnya pedig feldobja az egyszínű fekete összképet.
A pulcsi egyébként nemrég érkezett, a Romwe oldalát böngészve akadtam rá, hát valami hihetetlenül aranyos a bal oldalán lévő kis minta, az egyik kedvenc darabom lett az utóbbi időben. :)

2017. április 13., csütörtök

Perla - Hidratálás, sminklemosás, arctisztítás 1 termékkel?

Két hónapja kezdtem el használni a Perlát, úgyhogy már elég alaposan megismerkedtem vele ahhoz, hogy egy autentikus cikk születhessen róla. Bevallom őszintén; először kicsit szkeptikus voltam vele kapcsolatban, hiszen nagyon sok mindent ígér egyszerre: eltávolítja a sminket, tisztít, táplál és hidratál, mindezt csakis természetes összetevőkkel, ráadásul a termék minden bőrtípusnak megfelel, még a zsíros és a száraz bőrnek is egyaránt. Ilyen ígéretekkel a Perla igencsak kemény fába vágta a fejszéjét! Ha kíváncsi vagy, hogy nálam hogy teljesített, akkor kattints tovább a teljes bejegyzésért!