A boldogság nyomában

A napokban megint nem hagyott nyugodni egy téma, és az egészségesnél többet rágódtam ezen. Ilyenkor jön az, hogy mindent szépen kiírok magamból, és ha a blogon is megállja a helyét a téma, akkor meg is osztom veletek, akárcsak az előző ilyen posztnál.

A mai világban mindenki boldog akar lenni. Ez persze mindig is így lehetett, csak napjainkban már még inkább törekszünk a "teljes boldogság" elérésére, hiszen a teher a vállunkon egyre csak nő, és egyre több nehézséggel kell megküzdenünk, kinek mivel. Munka, iskola, kapcsolatok, család, pénz stb, a lista végtelen, de arra a biztonságot adó érzésre mindenki ugyan úgy vágyik, nemtől és kortól függetlenül.

De kérdem én, mi az a boldogság?

A boldogság mindenkinek mást jelent, így nem igazán lehetne definiálni, egyszerűen csak egy kellemes és biztonságot adó érzés, amit mindenki magáénak akar tudni, és görcsösen törekszik el is érni azt. A probléma valójában az utóbb említett lehet.

Valakinek talán egy kiegyensúlyozott párkapcsolat mögött rejlik ez az érzés, más talán úgy gondolja, hogy majd egy előléptetés után lesz boldog. Mindnyájunk szeme előtt célok lebegnek, amik elérése után úgy gondoljuk boldogak leszünk, pedig nem ez a lényeg, nem a kitűzött cél, hanem az addig megtett út. Az a baj az emberekkel, hogy minden nap ott van bennük az a bizonyos feltételes mondat: "Majd boldog leszek ha..."

Nem! Ez az amit el kéne temetni örökre. Úgy gondolom, hogy az érzés mindenkiben jelen van, csak kevesen hagyják élni. Az apró dolgok azok, amikből a boldogság ered, és ha ezeket hagyjuk kiterjedni, akkor egy teljes boldogságot kaphatunk.

A boldogságot sokan a gondtalansággal képzelik el, de gondoljunk már bele: létezik olyan, hogy gondtalan élet? Problémák mindig is voltak, és mindig is lesznek, de ezeket meg oldani, ha pedig nem lehet, akkor elfogadni, és az utolsó sorba állítani. Ennyi.

Fiatal vagyok még ahhoz, hogy eget rengető bölcsességeket osszak meg, de az eddigi életem során megtanultam egy alapvető dolgot, ami sokak számára nem is olyan alapvető, és számomra sem volt az. Hagyjuk más boldogságát ragyogni, és örüljünk neki. E nélkül soha a büdös életbe nem leszünk boldogok. Ilyen egyszerű, bár ezt tenni páraknak már kevésbé, hiszen az önzőség mindennél erősebb. Ugye..

Összességében a képlet igen egyszerű: tanuljuk meg értékelni és élvezzük az apró dolgokat! Élvezzük ha süt a nap, ha éppen ehettünk egy jó ebédet, ha az új cipőnk van rajtunk, ha a barátainkkal nevethetünk, ha a szerelmünk átölel. Élvezzük!