10 dolog rólam

Biztos észrevettétek, hogy az utóbbi pár hétben ritkán jelentkeztem, és ez már engem is kezd nagyon zavarni. Most elkezdhetnék magyarázkodni, de inkább csak annyit mondok, hogy változtatni fogok ezen, mert ha már csinálom a blogot, akkor normálisan. A rég óta tervben lévő bejegyzéseimet pedig már igazán ideje lenne megcsinálnom, mert hihetetlenül jó ötleteim vannak, csak már jó lenne őket látni megvalósítva is.

Képtelen vagyok nem nevetni, ha egyszer kell. :D Ha nem szabad akkor meg persze még inkább rám jön a röhögőgörcs. Az meg az egyik legkínosabb, amikor a buszon eszembe jut valami baromság, és egyedül elkezdek nevetni... :D

Ez a kedvenc mesém, és a könyvet is elolvastam. :)

Soha nem voltam jó matekból, egyszerűen ahogy számolni kell az agyam abban a pillanatban megszűnik létezni.

Elkeserítő, hogy semmiben nem vagyok kiemelkedő. Mindig is akartam valamit, amire büszke lehetek, és amiben tehetséges vagyok.

Nem bírom elviselni, ha meg mondják mit mikor, és hogyan csináljak, ha irányítanak és ha oktatnak. Mindig mindent a saját elképzeléseim alapján csinálok, és nagyon ritka, ha tanácsot kérek, talán csak végső elkeseredettségemben. Amúgy általában nem megyek sokra velük.

Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, persze fiatal vagyok, és ez még változhat, de a hideg kiráz a gyerekektől és nincs türelmem hozzájuk.

Nem tudok festeni, és tényleg csúnyán festek, de ez még nem jelenti azt, hogy nem festhetek. Ha nagyon tele van már a fejem, akkor csak leülök, és zenehallgatás mellett elkezdek festeni. Az a jó, hogy olyankor nem tudok gondolkozni, mert csak arra koncentrálok, ahogy összemosódnak a papíron az árnyalatok.

Vizuális típus vagyok, és mindig minden apró részletre tisztán emlékszem.

Jó érzés lehet megmenteni egy életet, egyrészt mert akkor legalább már elmondhatod, hogy volt miért élned, másrészt pedig különleges kapcsolat fog fűzni ahhoz a személyhez. Nekem nem is olyan rég megmentette valaki az életem, aki nem is tud róla, de leírhatatlanul hálás vagyok neki.